Interjú Alföldy-Boruss Dezsővel
Alföldy-Boruss Dezsőt népszerű lelkipásztorként előadóként, vallástanárként, szerzőként ismerhetjük. Tanulmányait a budapesti Református Teológiai Akadémián végezte. Lelkészként Gyúrón szolgált, majd a Budapest-Kispest-Wekerle-telepi gyülekezet élére került. Tagja a Biblia Szövetség Tanácsának, és tanára a péceli alapfokú bibliaiskolának. Sokat publikál, cikkei, tanulmányai, könyvei jelennek meg! Az elmúlt években a presbiterek képzésével is intenzíven foglalkozik. A Magyar Református Presbiteri Szövetség Budapest-Déli Területi Szervezetben folyó továbbképzés anyagát, tematikáját túlnyomó részt Ő állítja össze. E munkájával kapcsolatosan kérdezte őt honlapunk szerkesztője.
Honlap szerkesztő: Mi a tapasztalata -közvetlen és közvetett-
Nagytiszteletű Úrnak: a jelenlegi presbitériumok mennyire tudják ellátni feladataikat?
Alföldy-Boruss Dezső lp.: Bizonyára minden gyülekezetben más. Wekerletelepen jól működő presbitérium van.
Hsz.: Melyek a presbitériumok legfontosabb tennivalói és mi az, ahol nem kellene, hogy a hangjukat hallassák?
ABD.: Növekedjenek fel felnőtt keresztyénné, érett férfiúságra (Ef.4,13). Így példányképei lesznek a nyájnak. (1 Péter 5,1-4)
Hsz.: Manapság egyre többen és többet használjál az „élethosszig való tanulás" fogalmát. Vonatkoztatható ez a presbitérium tagjaira is?
ABD.: Mindenféleképpen, hiszen egy presbiter is Jézus iskolájába jár és ez örök tanítványság - „tanuljátok meg tőlem hogy"...úgy is értelmezhető, tanuljuk meg, Őt magát -megismerni és imitálni. Ez az örök „imitáció Christi", a mindenkori Krisztus követés.
Hsz.: Nagytiszteletű Úr sokadszor állítja össze a presbiterek képzésének tematikáját. Munkatársaival együtt mi az az iránytű, amit követni lehet ebben a munkában? Abból a rendkívül szerteágazó anyagból, ami tanítható, milyen módon választják ki a tényleges témákat?
ABD.: Különböző területeken kell elmélyülnünk Elsősorban az
igeismeretben: ez lenne az alap, amihez mindig, újból vissza kellene térni. Nem lexikális bibliaismeretre gondolok, hanem organikus ismeretre, ahol összefüggéseket fedezünk fel ebben a csodálatos lelki felépítettségben, ami a Biblia versei és az élő gyülekezet, Krisztus lelki teste között van. Igen, ezt tervbe is vettem, hogy egyik évben jó lenne igei kurzust kezdeni.
A második helyen említem a hitvallások jobb megismerését. Felbecsülhetetlen segítséget jelent két Hitvallásunk szövege a Biblia értelmezésében, de olyan gyakorlati módon, hogy életünk nagy döntéseiben is iránytűként szolgálnak. A gyülekezeti élet, a szolgálatok, a más vallásokkal való kapcsolat, de a magánélet dolgaiban is: gyermeknevelés, házasság. Amiért éppen korunkban tartom ezt fontosnak, az a sok tévtanítás jelenléte egyházaink körül és egyházainkban. A teológusok között egyre inkább megjelenik a bibliakritikus fajta, aki a Biblia igazságait kétségbe vonja. Ők egyházunkban gyakran teret kapnak. Például egy Erdélyből jött lelkész- tanár a feltámadást tagadta. Egyre több fiatal lelkész kerül ki teológiáinkról, akik megkérdőjelezik a Biblia igazságait. Ők a szószékre kerülnek, és óhatatlanul is megzavarják a gyülekezeteket. Ilyenkor a presbitérium feladata, hogy az Ige tisztasága fölött őrködjön. S mivel egyházunkvezetősége még Hitvallásainkat tiszteletben tartja és azok kötelező érvényűek (valamennyi lelkész Hitvallásainkra tett esküt), a presbitereknek van mire hivatkozni. Ezért kérem a presbiteri konferenciák előadóit ismételten, hogy hivatkozzanak hitvallásainkra, hogy a presbiterek azokat jobban megismerjék.
Harmadik helyen említem az elmúlt évek presbiter továbbképzések kurzus -anyagát, az egyháztörténelmet. Ez a szívem ügye. Éveken keresztül igen intenzíven foglalkoztam ezzel a területtel, egyre jobban megszerettem.
Hsz.: A 2009-es évben volt egy „kísérlet", miszerint a továbbképzéseken hangozzék el valami gyakorlati útmutató is, ami azonnal készpénzre váltható a gyülekezetekben. Néhány alkalmat kivéve -pedig akadt közöttük kifejezetten „izgalmas", nagyon gyakorlatias előadás- nem került sor ezek megtartására. Van ennek valami különleges oka?
ABD.: Nem, nem volt. Igen fontosnak tartom a húsba-vérbe vágó dolgok testvéri megbeszélését.
Hsz.: Az éves presbiteri továbbképzések kezdetén magas látogatottsággal indulnak az alkalmak, de az év vége felé már csak az un. „mag" marad. Tudják értékelni ezt a jelenséget? Nem veti fel ez az oktatási mód megváltoztatásának igényét?
ABD.: Gyakorlati oka lehetett ennek. Mivel több ismeretlen helyre kellett menni a fővárosban, nehézkesek voltunk...Ebben az évben két helyen tartjuk a találkozókat, mind a kettő jól megközelíthető: a Szilágyi Dezső téri és a nagyvárad téri templomban.
Hsz.: Vannak gyülekezetek, ahonnan soha nem érkeznek hallgatók az előadásokra. Ebből megállapítható e bármilyen tendenciózus jelenség akár a presbitériumra, akár a lelkipásztorra, akár ezen gyülekezetek egészének működésével kapcsolatban?
ABD.: Én nem akarok következtetéseket levonni. De meggyőződésem, ha egy gyülekezetben „rákapnak" erre a lehetőségre, nem bánják meg és állandó tagok lesznek.
Hsz.: Köszönöm, hogy válaszolt honlapunk kérdéseire.
Kedves Testvérem!
Ha az olvasott interjúval, vagy más -itt nem érintett- témával kapcsolatban kérdésed van, azt juttasd el a presbiter13@gmail.com címen szerkesztőségünkbe, s mi megkeressük azt a szakembert, aki válaszolni tud Részedre!
Szabó László
szerkesztő
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 54, összesen: 359213